Victor Ponta miniszterelnök a CNN amerikai hírteleviziónak adott interjúban gazdasági és külpolitikai témákról beszélt, és ezen belül kitért az energiareform folytatásának fontosságára. Mint leszögezte: „Az energia Oroszország legfontosabb fegyvere”, és ezért Romániának és a térségbeli országoknak függetleniteniük kell magukat az energia szempontjából. „Nagyon fontos a szerkezeti reformok folytatása, amelyek Romániában a legnagyobb sikernek örvendenek, mi több, példamutatóak a térségben”. Másrészt úgy értékelte, hogy Moldova Köztársaság, Grúzia és Ukrajna európai útvonalon való haladása nagymértékben hozzájárul állampolgáraik életszinvonalának növeléséhez.
„Úgy vélem, hogy a gazdasági szankciók és a határozott politikai állásfoglalások nagyon fontosak ahhoz, hogy bebizonyitsuk az Orosz Föderációnak és Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy az illegális akciók nem marad bűntetlenül. Azt az üzenetet fogalmazom meg Románia, azon ország részéről, amely a szovjet uralom után és a hosszas kommunista rendszerről alig 25 évvel ezelőtt tért át a demokráciára, hogy az EU-nak és az USA-nak kötelessége bebizonyitania az ukrán, moldáv és grúz állampolgárok előtt, hogy életszinvonaluk javitható, hogy nagy lehetőségek kinálkoznak fel számukra is és a többi állampolgárokkal egyenjogú európai állampolgárokká tudnak válni ők is”.A miniszterelnök azt is elmondta, hogy rövidesen Kijevbe utazik, ahol átadja az Európába vetett bizalomról szóló üzenetet. „Az idén már többször ellátogattam Kisinyóvban, most pedig, néhány napon belül Kijevbe utazom, ahol átadom az alábbi üzenetet: Amennyiben ezen országok és állampolgáraik bizalommal viszonyulnak az európai állampolgárokhoz és továbbra is az európai útvonalon haladnak, erősebb intézményekkel fognak rendelkezni és hatékonyabban küzdhetnek majd a korrupció ellen, mig életszinvonaluk sokkal jobb lesz”, összegezte a CNN-nek adott interjúban Victor Ponta miniszterelnök.
Monica Macovei referendumot szorgamazott a parlamenti mentelmi jog ügyébenMonica Macovei európai parlamenti képviselő, aki a novemberi elnökválasztáson megpályázza a Cotroceni bársonyszéket, azt javasolta, hogy a választások második fordulójával egyidőben, azaz november 16-án szervezzenek referendumot a honyatyák, miniszterek és Románia elnöke mentelmi jogának ügyében. Véleménye szerint e kérdést a román állampolgároknak kell tisztáznia. „Az államelnököt arra kérem, hogy intézkedjen a népszavazás megszervezéséért. A népszavazásra javasolt kérdések az alábbiak: „Egyetért-e azzal, hogy a politikai vélemények kivételével ne biztositsák a parlamenti mentelmi jogot a honatyáknak, minisztereknek és Románia elnökének?” A választ egyszerűen kell megfogalmazni, azaz: Igen vagy Nem. Remélem, hogy a románok megoldják a magas rangú tisztségviselőink mentelmi jogi problémáit”, mondotta Monica Macovei, aki egyben felhivást intézett a román parlamenthez és Traian Băsescu elnökhöz bizonyos korrupciós tettek feltételezett elkövetésével vádolt kilenc volt miniszter parlamenti mentelmi jogának megvonására és bűnügyi kivizsgálásainak megkezdésére.
A jövő héten megkezdődik az új európai biztosok meghallgatásaAz új európai biztosok meghallgatása nem egy egyszerű formaság, hiszen valóságos „akadályverseny” lesz és jó néhány órát tart. Az amerikai kongresszus mintájára megszervezendő meghallgatásokat jómaguk az EP-képviselők is akadályversenynek nevezték. A hatályos jogszabály értelmében az Európai Bizottságnak a végső szavazáson egyszerű többséget kell szereznie ahhoz, hogy átmenjen.
Spanyolország és Nagy-Britannia biztosi javaslatai miatt Juncker csapata megkérdőjelezett. A spanyol Miguel Canete javasolt európai biztos, például, mizogin jellegű nyilatkozatokat tett, amelyeket rendkivül negativan fogadott Brüsszel. S ezt annál inkább, hogy Juncker csapatában most legalább annyi női név szerepel, mint az előző bizottságban. Összesen kilenc nőt javasoltak különböző európai biztosi posztokra, köztük Corina Creţu európai parlamenti képviselőt is, akit Románia a regionális politikáért felelős európai biztosi tisztség betöltésére jelölt. Corina Creţu már kijelölte stratégiáját – amint ezt jó maga elmondta a román közszolgálati rádiónak. „Bizalommal tekintek e maghallgatás elé, már közreműködök a Régiók Bizottságával. Jelenleg a nagyobb dossziékon dolgozunk, de majd minden országot külön-külön elemezünk”, fűzte hozzá. Corina Creţut október 1-én hallgatják meg, mig a kiértékelő procedúra október 7-én fejeződik be.A héten teritékre kerül a második költségvetési kiigazitás megvitatása
A kormány erre a hétre ütemezte be a második költségvetési kiigazítás megvitatását. A kiigazítás egészében véve pozitiv ugyan, de lesznek olyan intézmények és minisztériumok, melyek költségvetését megnyirbálják. A legtöbb pénzt – költségvetési kiegészitést – a munkaügyi minisztérium kapja (1,2 miliárd lejt). Pluszpénzbe részesül a regionális fejlesztési- és a belügyminisztérium, a szenátus, a Nép Ügyvédje, a számvevőszék és a speciális szolgálatok. Csökkentik azonban a kormány főtitkárságának, a pénzügyi-, az egészségügyi- és a mezőgazdasági minisztériumok büdzséjét, amelyek az előző költségvetési kiigazitáskor egymiliárd lejben részesültek, de most csaknem 300 millióról kell lemondaniuk. Lefaragnak az elnöki adminisztráció, a Román Akadémia, az oktatás, sport és kultúra költségeiből is.A szenátorok a kampány idején a választási körzetekben dolgoznak
A szenátus állandó bürójának döntése értelmében a szenátorok október 6 és 13 között a választási körzetekben fejtik ki tevékenységüket.A BEC kijelölte a választási részeredmények közlésének időpontjait
A szavazás napján (november 2-án) a Központi Választási Iroda (BEC) a részeredményeket az alábbi időpontokban közli: 11:30, 14:30, 17:30, 20:30 és 22:30. A BEC ugyanakkor úgy döntött, hogy különállóan határozzák meg a módszert, mely alapján begyűjtik az adatokat a külföldi választó körzetekből, illetve tájékoztatják a közvéleményt az urnákhoz való járulásról.