2014. szeptember 18

Székelyföld autonómiatervezete „nem kérdőjelezi meg Románia nemzetállamiságát”

Kelemen Hunor, az RDMSZ elnöke csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön kijelentette, hogy Székelyföld autonómiatervezete, amelyet a napokban Kolozsváron bocsátanak közvitára, nem kérdőjelezi meg Románia nemzetállamiságát. Mint hozzáfűzte, a közvitára bocsátandó tervezet különbözik a médiában nemrég megjelent nemhivatalos változattól, mivel módositottak rajta. Az RDMSZ által javasolt autonómiatervezet beilleszkedik az Európai Unióban létező 14 autonómia-modellbe és nagyon hasonlit Dél-Tirol autonómiájához, mondotta Kelemen Hunor, megjegyezve: ahhoz, hogy e tervezet gyakorlatilag is megvalósuljon, módositani kell az alkotmányt. Mint ismeretes a román politikusok, illetve a Hargita és a Kovászna megyei román civiltársadalom nagyrésze már többször kihangsúlyozta, hogy nem alkotmányos az autonómiatervezet és határozottan ellenzi ennek megvalósitását, mivel úgy véli, hogy a cél az etnikai alapú szegregáció kialakitása.

Románia újraértékeli biztonsági rendszerét

Traian Băsescu államfő bejelentette, hogy egyes orosz hivatalosságok nyilatkozatai nyomán, melyek szerint Moszkva kilátásba helyezte a Krim félsziget felfegyverkezésének növelését, Románia újraértékeli biztonsági rendszerét és ennek függvényében intézkedik. A román közszolgálati televizióban mondott beszédében az államfő leszögezte: „A Krim félsziget mintegy 300 kilómétere van Romániától és megtörténhet, hogy az oroszok középtávú hatósugarú rakétákat telepitenek a fészigetre, s ezért újra kell gondoljuk védelmi rendszerünket”.

Az Európai Emberjogi Biróság elmarasztalta Romániát az 1990-es bányászlátogatás miatt

Az Európai Emberjogi Biróság (CEDO) elitélte Romániát az 1990. június 13-15 között történt bányászlátogatás kivizsgálása miatt. A szerdai döntés értelmében a CEDO a kivizsgálási eljárás újra megnyitására, valamint a három felperes kártéritésének kifizetésére kötelezi Romániát. Egy közlemény szerint a birók megállapitották, hogy a román hatóságok megszegték a CEDO egyes, a kínzásra, illetve az élethez való jogra vonatkozó cikkelyeit. Az Emberi Jogokat Védelmező Romániai Egyesület és az „1989 December 21 Egyesület” az ügy mielőbbi újranyitását és a vétkesek biróság elé állitását szorgalmazták.

Decemberben valószinüleg növelik az egészségügyi béreket

Decemberben vagy a jövő év kezdetén növelik az egészségügyi béreket, közölte Ioana Petrescu pénzügyminiszter a Sanitas szakszervezeti szövetség képviselőivel folytatott tárgyalások után, amelyeket szeptember 26-án folytatnak. Leonard Bărăscu, a szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette, hogy a fizetések fixösszeggel való növelését követelik, decemberi hatállyal, s „amennyiben a pénzügyminiszter és Rovana Plumb munkaügyi miniszter megszegi igéretét – az utcára vonulunk”.

A közszférában megszűnt a nyugdij és a fizetés halmozására vonatkozó tiltás

A képviselőház jóváhagyta a 2009-ben elfogadott törvény módositását, amely előirányozta, hogy abban az esetben ha a közszférában dolgozó alkalmazott nettó nyugdija ugyanannyi, mint a költségvetés elkészitésekor érvényes bruttó átlagbér, a munkavállalónak választania kell a nyugdij és a fizetés között, mivel mindkét juttatást nem kaphatja egyszerre. A képviselőház által elfogadott javaslat hatálytalanitja az emlitett törvényrendelekezést.

A tanügyminisztert a menesztés fenyegeti

Victor Ponta miniszterelnök a tankönyvekkel kapcsolatosan kialakult helyzet jövő hétig való megoldását kérte Remus Pricopie tanügyminisztertől, figyelmeztetve, hogy ellenkező esetben meneszti tisztségéből. A miniszterelnök szerint az új tanév infrastruktúra szempontjából jól kezdődött és a tanárok is „elégédettek” voltak, de a első osztályos tankönyvek hiánya miatt kirobbant botrányt „politikai célokra is felhasználták”. Az első és a második osztályos tanulók tankönyvek nélkül kezdték meg az új tanévet, mivel a tankönyvkiadók megfellebbezték a kiírt pályázatokat és emiatt eltolódott a tanykönyvek nyomtatásának határideje.

Megállapitották az új európai biztosok meghallgatási programját

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke által javasolt európai biztosokat szeptember 29-e és október 7-e között hallgatják meg. Egy ideiglenes menetrend szerint, a regionális politikáért felelős biztosi tisztségre javasolt Corina Creţut október 1-én hallgatják meg az Európai Parlamentben. A meghallgatások után az európai parlamenti képviselők megszavazzák az új Európai Bizottságot, amely november 1-től veszi át mandátumát.

Andrei Demény

Share