2014. július 28

A szerdai kormányülésen jóváhagyják az idei, első költségvetési kiigazitást

A kormány szerdán jóváhagyja az idei, első költségvetési kiigazitást, melynek során lefaragja egyes minisztériumok költségvetését, majd az igy nyert 2,5 miliárd pluszpénz egyrészét tartozások törlesztésére, illetve a védelmi és az egészségügyi minisztériumok büdzséjének növelésére forditja.

A szociáldemokraták kedden, Craiovan jelentik be hivatalosan az őszi államfőválasztáson induló jelöltjüket

A szociáldemokraták pártjuk Országos Tanácsának keddi, craiovai ülésén jelentik be hivatalosan az őszi államfőválasztáson induló jelöltjüket. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nemrég úgy fogalmazott, hogy megpályázza az államelnöki funkciót és azzal a gondolattal lendül versenybe, hogy megnyeri a választásokat.

Drasztikusan csökken a gyógyszereladás

Az év első három hónapjában a gyógyszereladás 4%-al csökkent az előző év azonos időszakához képest. Másrészt, a leginkább keresett gyógyszerek árai gyógyszertárakként különböznek. Mint Dan Zaharescu, a Nemzetközi Gyógyszergyártók Román Egyesületének vezérigazgatója is megjegyezte, az orvosi előirásra vásárolt gyógyszerek árát az egészségügyi minisztérium határozza meg egy algoritmus alapján, amelyet azon 12 uniós tagállamban alkalmaznak, amelyek elismertek, mint olyan országok, amelyekbek a legolcsóbbak a gyógyszerek. Ilyen szempontból, az EU szintjén, Romániában a legalacsonyabb árakon vásárolhatjuk a gyógyszereket, fűzte hozzá Dan Zaharescu.

Az EU elutasitja a bevándorlási kvóták újbóli bevezetését

Az Európani Unió elutasitja a személyek szabad mozgására vonatkozó egyezmény újratárgyalását Svájccal és határozottan ellenzi a bevándorlási kvóták bevezetését. A 28 uniós tagállam nagykövetei brüsszeli összejövetelükön megállapodtak abban, hogy visszautasitják a szabad mozgás elvének bármilyen formában történő megszegését. Az EU állásfoglalását hivatalos levélben küldik meg Svájcnak, ahol a lakósság nagyrésze a februári népszavazáson megszavazta a bevándorlási kvóták visszaállitását a tömeges bevándorlás korlátozása céljából. A népszavazás után Svájc bejelentette, hogy bevezeti e bevándorlási kvótát a határmenti övezetekből származó, az ország területén rövid ideig tartózkodó polgárok, illetve azok esetében, akik letelepedési szándékkal érkeznek Svájcba. A bernai hatóságok szerint évente mintegy 80 ezer külföldi telepedik le az alpesi országban. A bevándorlók száma tizszeresére növekedett 2002-tól, attól az időtől, amikor az EU és Svájc között létrejött, szabad mozgásra vonatkozó egyezményt hatályba helyezték. Azóta a Svájcban letelepedett külföldiek aránya mintegy 4%-al növekedett, s jelenleg a lakosság 24%-át teszi ki, ami 1,8 millió személynek felel meg. Svájcban a munkanélküliségi ráta alacsony, azaz mintegy 3%. Az Európai Bizottság arra figyelmeztette Svájcot - amely nem uniós tagország, de szilárd partneri kapcsolatot ápol az EU-val -, hogy amennyiben megszegi a szabad mozgásra vonatkozó egyezményt, azonnal hatálytalanit minden kétoldalú megállapodást.

Napirendre került az egészségbiztositási járulék növelése is

Az egészségügyi minisztérium számitásba veszi az egészésgbiztositási alapba fizetett járulékok 14%-ig terjedő növelését. Az alkalmazott által jelenleg fizetett járandóság több, mint 3%-al való megemelése a jövő évtől szükséges lenne a rendszer jó működésének szavatolásáért, vélekedtek az egészségügyi hatóságok. Hivatalosan még nem tárgyaltak az alkalmazott és alkalmazó által fizetett egészségbiztositás járulék növeléséről, hangsúlyozta Dorel Săndescu egészségügyi államtitkár, hozzáfűzve, hogy e kérdés a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel a román egészségügyi rendszer elemzése keretében került szóba. A román hatóságok az egészségbiztositási hozzájárulás értékének 14%-ra való növelését javasolták. „Az egészségbiztositási járulékot 2008-ban politikai célokból és nem abbóli meggondolásból csökkentették, hogy megfeleljünk az európai szabványoknak”, fűzte hozzá az államtitkár, megjegyezve, hogy az egészségügyi minisztériumban már vitáznak e járulék növeléséről.

A román állampolgárok a politikai pártokban biznak a legkevésbé

A román állampolgárok a leginkább a polgármesteri hivatalokban, a hadseregben, az egyházban és a NATO-ban biznak. A bizalmi lista utolsó helyein szerepelnek a politikai pártok, a bankok és a munkáltatók, derült ki az INSCOP közvéleménykutató intézet júliusi felméréséből. A lakósság intézményekbe vetett bizalma szerint az első helyeken a hadsereg szerepel (a megkérdezettek 67,6%-val), majd következik a Csendőrség (60,7%) a Román Hirszerző Szolgálat (48,8%), az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (48,6),a Román Nemzeti Bank (47,6%), a Rendőrség (46,9%),a Külföldi Hirszerző Szolgálat (45,4%) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség.

Andrei Demény

Share