A Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet által a „Nemzetek az átmeneti időszakban” címmel készitett, tavalyi helyzetértékelő jelentése szerint Románia az egyetlen ország az EU-ban, ahol előrelépés történt a demokrácia terén. Mint a jelentés megjegyzi, Romániában a dolgok valamelyest lecsillapodtak a Traian Băsescu menesztése kapcsán szervezett népszavazás után, s a kormányfő és az államfő között megkötött kohabitációs paktum megnyitotta az utat a stabilabb kormányzás fele. A kormány és az elnökség közötti kapcsolat rendeződése nyomán, valamint az alkotmányos konfliktusok elkerülését szolgáló megállapodás hatékonyságának köszönhetően Romániát azon országok közé sorolta az emlitett civilszervezet, amelyekben haladás tapasztalható a demokrácia terén. A jelentés szerint azonban még sok a tennivaló a román igaszságszolgáltatás és a sajtó függentlensége érdekében. A román kormányzás gyakran instabil volt és elterjedt a politikai korrupció is, s tekintettel arra, hogy a 2014-es esztendő választási év megtörténhet, hogy Romániában a helyzet ismét bizonytalanná válik, vélekednek a jelentés szerzői, hozzáfűzve, hogy a tavaly sokkal hangsúlyosabb volt Oroszország negativ hatása a szomszédos országokra, amihez még hozzáadódott az is, hogy Közép-Kelet-Európában növekedett a korrupció. E téren Magyarország, például, szinte kimaradt a konszolidált demokráciával rendelkező országok kategóriájából.
2.500 alkalmazottat bocsátanak el a román vasúti áruszallitási társaságtólDan Şova szállitási miniszter bejelentette, hogy a jövő héttől kezdődően 2.500 alkalmazottat bocsátanak el román vasúti áruszallitási társaságtól (CFR Marfă). Mint hozzáfűzte, ezek közül 200-an nyugdijba vonultak. „Az elbocsátottak számát már a tavaly novemberben kijelöltük, s számukra biztositani tudjuk a kompenzált fizetéseket. Sajnos, az emlitett elbocsátások nélkül a társaság augusztusban már nem tudja biztositani a bérek kifizetését”, mondotta, hozzáfűzve, hogy a szakszerveztekkel megpróbáltak megoldást találni arra, hogy az elbocsátások két részben történjenek, de a vállalat jelenlegi pénzügyi helyzete miatt ez nem lehetséges.
A helyi közigazgatási fejlesztések a kormány fő célkitűzése között szerepelnekA helyi közigazgatás fejlesztése és a helyi autonómia konszolidálása, valamint a helyi közösségek tartós fejlesztését lehetővé tevő körülmények megteremtése a kormány fő célkitűzései között szerepelnek, nyilatkozta Liviu Dragnea regionális fejlesztésért felelős miniszter, a „helyi autonómia” témakörrel szervezett kerekasztal-megbeszélésen. „Románia csakis akkor fejlődhet kiegyensúlyozottan, ha a helyi hatóságok elfogadható arányban dontéshozó hatalommal és az ehhez szükséges pénzforrásokkal rendelkeznek. Ebből kifolyólag hamarosan felújitjuk a decentralizációról szoló tárgyalásokat”, hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, hogy Romániában sokan nem értették meg, „mit jelent a helyi autonómia és hogy mennyire fontos az, hogy a helyi hatóságok, gyakorlatilag a helyi közösségek rendelkezzenek a tartós fejlesztéshez szükséges törvénykezéssel és pénzforrásokkal”.
Nem jutottak közös nevezőre a munkaadók társadalombiztositási hozzájárulásának csökkentésérőlKonstruktivaknak bizonyultak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság (EB) képviselői és a bukaresti hatóságok között tartott tiz napi tárgyalások, de több aspekus függőben maradt, nyiltakozták romániai látogatásuk végén e két nemzetközi hitelező intézmény képviselői, akik a kijelölt időponthoz képest korábban befejezték kiértékelő látogatásukat, mivel nem sikerült közös nevezőre jutniuk a román hatóságokkal a munkaadók társadalombiztositási hozzájárulásának (CAS) öt százalékkal való csökkentésében. Ezzel kapcsolatosan a két nemzetközi intézet képviselői a költségvetési hiány fedezését szolgáló alternativ-megoldás felmutatását kérték.
Az IMF és az EB küldöttségei július helyett csak novemberben látogatnak Romániába, amikor a jövő évi költségvetés-tervezetről tárgyalnak. Az IMF-vel és az EB-vel megkötött készenléti hitelmegállapodás kiértékelésének elodázása nem ok az azonnali aggodalomra, vélekedtek a szakértők. „A pillanat kedvez Romániának, hiszen az utóbbi időben jelentősen megváltozott a nemzetközi piacok velünk szemben tanusitott magatartása. Mi több készenléti hitelmegállapodásról van szó, s igy a rendelkezésre bocsátott pénzt a román hatóságok úgysem akarták felhasználni”, mondotta Aurelian Dochia gazdasági elemző. Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke a maga részéről úgy vélte, hogy az IMF-vel megkötött készenléti hitelmegállapodás kiértékelésének elodázása Victor Ponta miniszterelnök és a PSD-kormány kudarcaként könyvelhető el. Klaus Johannis sajtóközleményében ugyanakkor kihansúlyozta, hogy a CAS ősztől tervezett csökkentése csak kampányintézekedés. Ezzel szemben Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten megküldi a parlamentnek a munkaadók társadalombiztositási hozzájárulásának öt százalékkal való csökketésére vonatkozó törvénytervezetet. „Az október 1-től hatályba ültetendő intézkedést nem hagyták ugyan jóvá az IMF és EB képviselői, de ezen intézmények csupán egy dolgot kértek Romániától, nevezetesen a vállalt makrógazdasági célok teljesitését, s e kötelességvállalás érvényes a CAS csökkentése után is”, hangsúlyozta a kormányfő.
Támogatásba részesül a sebeszhető kategóriába sorolható mintegy 800 személy
A munkavállalás terén, európai alapokból finanszirozott projekt segitségével támogatást élvez az úgynevezett sebezhető kategóriához tartozó mintegy 800 személy. „A munkavállalók motivációja” elnevezésű projekt a 18 éven felüli, fogyatékos, intézményes keretekben nevelkedett személyeket, illetve a romákat segit a szakmai továbbképző tanfolyamokhoz való hozzáférésben, illetve a munkavállalásban. Mint Alis Georgescu projekt koordinátor elmondta, 400 szakemberrel dolgoznak együtt az előitéletek kiküszöbölése és a társadalmi beilleszkedés megkönnyitése érdekében.