2014. június 12

Ultimátumot intézett az RMDSZ

Ultimátumot intézett koalíciós partneréhez az RMDSZ. A szövetség főtitkára, Kovács Péter szerint a magyarellenes nyilatkozatai és törvénytervezetei alapján elhíresült Bogdan Diaconu képviselőnek és a Szociáldemokrata Pártnak el kell döntenie, hogy az RMDSZ-t koalíciós partnernek vagy ellenségnek tekinti. A főtitkár Bogdan Diaconunak arra a nyilatkozatára reagált, amelyben a vezető kormánypárt politikusa zsarolással vádolta a magyarellenes törvénykezdeményezései ellen érvelő RMDSZ-es politikusokat. Kovács Péter hangsúlyozta, Diaconu parlamenti tevékenysége arra korlátozódik, hogy a magyarokkal foglalkozik, az életüket megkeserítő intézkedéseket terjeszt be, és kifogásol minden magyar kezdeményezést. „Nagy tüske volt szemében a székelyek nagy menetelése, a magyar szimbólumok hivatali használata, fel akarta oszlatni a romániai magyar pártokat és legújabban a területi autonómiát támogató tüntetéseket is" - sorolta a főtitkár. Egy nappal korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök határozottan visszautasította a Dan Diaconescu Néppárt (PP-DD) kormányba emelését.

A SZNT Kelemen Hunortól vár magyarázatot

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettestől vár magyarázatot a kormány kedden nyilvánosságra került, autonómiaügyben adott válaszára. Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levelében több kérdést intéz Kelemen Hunorhoz. Többek között arra kíváncsi, a kormány illetékese egyeztette-e az RMDSZ vezetőivel az SZNT-nek adott választ? Rá tudja-e venni koalíciós partnerét az RMDSZ, hogy az vessen véget a székely jelképek üldözésének? Igényli-e az RMDSZ a világ demokratikus államainak támogatását, vagy elég erős ahhoz, hogy a román kormány tagjaként kivívja az erdélyi magyarok jogait, Székelyföld területi autonómiáját is beleértve? A kormány a Székely Nemzeti Tanács egyik petíciójára kedden azt közölte: Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon területi autonómiát, vagy kollektív jogokat biztosítson a nemzeti kisebbségeknek.

Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indíthat Románia ellen

Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indíthat Románia ellen, ha a korábban tervezett feltételek mellett épülne meg az 53 kilométer hosszúságú Brassó–Comarnic autópályaszakasz – közölték Brüsszelben. A szerződésben ugyanis a román állam vállalta, hogy megtéríti a munkálatokat részben finanszírozó nemzetközi Vinci–Strabag–Aktor konzorcium költségeit, ha az esetleges alacsony kihasználtság miatt az autópályadíjakból nem folyna be a tervezett bevétel. A kormány havi hárommillió euróra vállalt garanciát (52 ezer euró/kilométer), ami a brüsszeli közlés szerint a stabilitási paktumban rögzített három százalék fölé tolhatja az államháztartás hiányát. A Brassó–Comarnic autópálya-szakasz megépítését presztízskérdésnek tekinti Bukarest. Ez lenne ugyanis az első autópálya, amely a Kárpátokon át kötné össze Erdélyt az egykori román királyság területével. Ezért is szeretnék mindenképpen befejezni 2018-ra, a nagyromán egyesülés centenáriumára.

Történelmi mélyponton az infláció

Romániában történelmi mélypontra, 0,94 százalékra süllyedt az éves infláció májusban, áprilishoz képest pedig 0,04 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak - közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet (INS). Az alacsony infláció főleg az élelmiszerek árcsökkenésének köszönhető. Májusban az élelmiszerek ára 0,12 százalékkal csökkent, tavaly májushoz képest pedig 3,16 százalékkal voltak olcsóbbak. A nem élelmiszerek 0,05 százalékkal drágultak áprilishoz képest, éves összevetésben 3,21 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára csak havi bontásban csökkent 0,08 százalékkal, tavaly májushoz képest viszont 3,86 százalékkal drágábbak voltak. Az első öt hónapban az infláció 1,44 százalék volt Romániában. A román jegybank májusban 3,3 százalékra csökkentette az idei inflációs előrejelzését a korábbi 3,5 százalékról.

Csökkent az építkezések volumene

Az első négy hónapban 9,2 százalékkal csökkent Romániában az építkezések volumene a tavalyi hasonló időszakhoz képest - közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet. A szezonális hatással kiegészített adat szerint a visszaesés 8,7 százalékos volt a vizsgált időszakban. Az általános javítások 18,9 százalékkal, a karbantartási munkálatok 13,7 százalékkal csökkentek, az új építésű ingatlanokból 5,5 százalékkal kevesebb készült. Az építkezések visszaesését elemzők főként azzal magyarázzák, hogy a román kormány mintegy 40 százalékkal csökkentette a közberuházásokra szánt költségvetési kiadásokat tavalyhoz képest, ugyanis az első hónapokban a bevételek elmaradtak a remélt szinttől. Az államháztartás egyensúlyának megtartása érdekében a kormány csökkentette a közberuházásokra szánt kiadásokat. Tavaly Romániában 3,5 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye, az idén 2,2 százalékos növekedést remélnek. A GDP növekedésének fő hajtóereje az ipar, az export és a mezőgazdaság. Elemzők szerint ahhoz, hogy Románia csökkenthesse lemaradását az Európai Unió tagállamainak átlag életszínvonalától, több éven keresztül legalább 5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szüksége, ami a közberuházások növelése nélkül nem teljesíthető.

Üdülőjegyeket bocsáthatnak ki a cégek

Üdülőjegyeket bocsáthatnak ki az alkalmazottaknak a cégek. Az utalványok költsége teljes mértékben leírható a profitadóból. Ebből következik, hogy veszteséges vállalatok nem adhatnak üdülőjegyeket alkalmazottaiknak. Az utalványok névre szólóak, és kizárólag belföldön, a szaktárca által engedélyezett idegenforgalmi egységek vagy utazási ügynökségek által nyújtott szolgáltatásokra válthatók be. A képviselőházi végszavazáson az RDMSZ vezérszónoka, Fejér László Ödön a képviselőházi végszavazás előtt hangsúlyozta: az intézkedés mind a belföldi turizmust, mind a munkahelyteremtést segíti.

Andrei Demeny

Share