2014. május 22

Orbán-Kelemen találkozó

A Fidesz-KDNP és az RMDSZ abban érdekelt, hogy a következő öt évben Európa jövőjét az európai néppárti politika határozza meg - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, Szatmárnémetiben, ahol megbeszélést folytatott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel, RMDSZ-elnökkel.A magyar kormányfő a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: "Európa jövője szempontjából fontos a most megválasztandó Európai Parlament (EP) összetétele, s ezt a választást pedig mi, európai néppártiak meg akarjuk nyerni." Orbán Viktor hangsúlyozta, ezen a szavazáson az RMDSZ és a legnagyobb magyar kormányzó pártszövetség kölcsönösen támogatja egymást. Kelemen Hunor a maga részéről elmondta, hogy a jelenlegi európai konstrukció a Szén és Acélközösség megalakulásától 2014-ig sokat változott és még sokat fog változni, de nem mindegy, hogy ezeket a változásokat a jövőben ki fogja generálni."Mi azt szeretnénk, hogy a változásokkal a magyar érdekek érvényesüljenek, valamint erős legyen az Európai Néppárton belüli jelenlétünk" - fogalmazott a román miniszterelnök-helyettes, megjegyezve :ahhoz hogy hosszútávon az őshonos nemzeti kisebbségek is az Európai Bizottság hatáskörét képezzék, nagy számban kell elmenni szavazni. Másrészt, Bakk Miklós erdélyi politológus szerint európai összefüggésben kell értelmezni a Fidesz és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közeledését, amelyet Orbán Viktor és Kelemen Hunor csütörtöki szatmárnémeti találkozója is jelez. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára szerint nem annyira az RMDSZ élén történt vezetőváltás, hanem az a felismerés javította a Fidesz-RMDSZ-kapcsolatokat, hogy az a "hidegháborús viszony", amely Markó Béla RMDSZ-elnöksége végén jellemezte a két párt kapcsolatát, hosszú távon nem tartható fenn. "A konfliktus azonban túlságosan elmélyült ahhoz, hogy Markó Béla tudta volna rendezni, ezért szükség volt az RMDSZ élén történt vezetőváltásra is", összegezte a politológus.

A parlamentben felolvasták a liberálisok bizalmatlansági inditványát

Csütörtökön a parlament plénumán felolvasták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által a Ponta-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági inditványt, amelyet a jövő hétfőn szavaznak meg. A dokumentumot liberális, demokrata-liberális és a Dan Diaconescu Néppárt szenátorai és képviselői irták alá. Az inditványban az aláirók azzal vádolják a kormányt, hogy nem tartotta be igéretét, ami a társadalombiztositási (CAS) járandóságok csökkentését és az újrabefektetett jövedelem adómentesitését illeti. A bizalmatlansági inditvány elfogadásához a honatyák 286 szavazatára van szükség.

Călin Popescu Tăriceanu már nem kell a PNL-nek

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Pát (PNL) elnöke kijelentette, hogy a liberálisok már nem akarják párttagként Călin Popescu Tăriceanut, s úgy értékelte, hogy nem kell számba venni Tăriceanu belépési kérelmét a PNL-be. A volt liberális elnökét Adrian Stef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke - aki egyben a PNL szatmárnémeti szervezetének elnöke is - kérte fel, hogy lépjen be ismét a liberális pártba.Tăriceanu - aki februárban mondott le párttagságáról, amiatt, hogy a liberálisok kiléptek a kormányzásból és távoztak a Szociál-Liberális Szövetségből is - pozitivan reagált a meghivásra.

Három rovinari szakszervezeti vezető folytatja az éhségsztrájkot

Három rovinari szakszervezeti vezető már második napja, hogy éhségsztrájkba lépett az Olténiai Energetikai Központ székháza előtt. A szakszervezeti tagok a tiltakozás e formáját választották, mivel véleményük szerint a kombinát vezetősége semmibe veszi kéréseiket, s nem hajlandó kifizetni a bérpótlékokat.

Az európai állampolgárok nem tanusitanak nagy érdeklődést az európai parlamenti választások iránt

Hollandiában és Nagy-Britanniában már csütörtökön megkezdődtek az európai parlameni választások. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint, az idei választásokat a populista pártok feltörekvése és a hatalmas abszentizmus jellemzi.A lengyelek, a franciák és az olaszok nagyobb figyelmet szentelnek az EP-választásokra, mint, például, a magyarországi állampolgárok.A román közszolgálati rádió budapesti tudósitója szerint, az Ipsos közvéleménykutató Intézet által végzett felmérés alapján a magyarországiak mindössze 40%-a figyel oda a vasárnapi europarlamenti választásokra. A megkérdezettek 55%-a ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarország tiz évvel ezelőtti uniós csatlakozása az ország javát szolgálta, miközben egyharmada szerint a teljes jogú uniós tagság csak hátrányt jelentett az országnak. Az Ipsos szerint Magyarország uniós tagságát különbözőképpen értelmezi az ország lakóssága - az életkor és a felkészültségi szinttől függően. Igy, a felső végzettségű diplomával rendelkező, 30 é alatti fiatalok több mint 60%-a szempontjából az EU-csatlakozás előnyt jelent az országnak.

Rozalia Gănciulescu

Share