2014. május 14

A fogarasi Nicroporos vállalatnál csütörtöktől leállitják a termelést

A fogarasi Nicroporos vegyi kombinát vezetősége bejelentette, hogy csütörtöktől leállitják a termelést, s emiatt egyes állami intézmények a felelősök, amelyek mindent megtettek a gyár működésének megakadályozásáért. A Nicroporos vezetőségének sajtóközleménye szerint a termelés leállitása nyomán több mint 400 alkalmazottat bocsátanak el. A Brassó megyei prefektus közbejárására a Társadalmi Párbeszéd Csoport szerdán a vegyi kombinát alkalmazottjainak és több állami intézmény képviselőivel folytatott megbeszélést.Mint Lucian Cupu, a Libertatea szakszervezet vezetője elmondta, az alkalmazottak februártól nem kaptak fizetést, a szabadságokat és a ledolgozott túlórákat már a tavalytól nem fizetik, mi több, április 8-től lejárt a kollektiv mukaszerződés is, s még mindig nem sikerült közös nevezőre jutni az új szerződés megkötése felöl. Lucian Cupu szerint az emebrek elveszitették türelmüket."A helyzet nemhogy vészes, de valósággal robbanó", fűzte hozzá Lucian Cupu. A Nitroporos vezetősége nem vett részt a találkozón. A Nitroporos a Virgin-szigeteken székelő egyik offshore céghez tartozik. Mint Fănică Gabor, az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség brassói szervezetének elnöke tájékoztatott, a Nitroporos egészen az InterAgro cégcsoporttól függ, mivel e cég szállitja a nyersanyagot, amelyet a kombinátnál feldolgoz. A termékeladással is az InterAgro foglalkozik. A Nitroporos nem tudja pontosan, hogy milyen és mennyi szerződést köt az InterAgro.A Nitroporos az állami költségvetéssel szemben mintegy 21,5 millió lej adósságot halmozott fel. A Brassó megyei prefektús elmondta a Nitroporos alkalmazottjainak, hogy a kombinát bezárása nem történik egyik napról a másikre, mivel tiszteletbe kell tartani a törvényes előirásokat, úgyhogy még sor kerül tárgyalásokra.

Elévülés miatt megszűnt Marosán Tamás büntetőjogi felelőssége

Elévülés miatt megszűnt a Mikó-perben alapfokon elítélt három vádlott egyikének, Marosán Tamásnak a büntetőjogi felelőssége, közölte az MTI. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt bíróság elé állított másik két vádlott, Markó Attila parlamenti képviselő és Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadója más besorolás alá kerül, mivel ők közhivatalnokként voltak tagjai a restitúciós bizottságnak. Marosán Tamás az Erdélyi Református Egyházkerület jogászaként vett részt a testületben. Mint ismeretes, az ügyben eljáró buzăui bíróság Markó Attilát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusát és Marosán Tamást három-három év letöltendő, Silviu Climet pedig három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Miután a vádlottak fellebbeztek, a legfelső bíróság megállapította: az ügyben a ploiesti-i táblabíróságnak kell kimondania a jogerős ítéletet. A három éve zajló per nemzetközi visszhangot is keltett. Az elsőfokú ítélet után a magyar kormány tavaly nyilatkozatban fejezte ki értetlenségét, és szolidaritást vállalt az elítéltekkel. Az amerikai külügyminisztérium is jelezte: figyelemmel kíséri a Mikó-pert és nagy hangsúlyt helyez a kommunista rezsim által elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására.

Ponta lehet Románia következő elnöke

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöknek van a legnagyobb esélye arra, hogy Románia következő elnöke legyen, a jobboldalon pedig két lehetséges jelölt, Klauss Johannis nagyszebeni polgármester és Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök reménykedhet abban, hogy legyőzheti Pontát a második fordulóban.Az elemzés rámutat, hogy a magát jobboldaliként meghatározó, februárban ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) nagyobb esélye van legyőzni Pontát, ha nem a pártelnök Crin Antonescut, hanem helyettesét, Kluass Johannis nagyszebeni polgármestert indítja az elnökválasztáson. Ha Ponta és Johannis kerül be a második fordulóba, úgy Johannis most a voksok 48,3 százalékával maradna alul Pontával szemben, míg Antonescu eredménye alig haladná meg a 41 százalékot.A jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL), illetve a neki hátat fordító Traian Basescu államfő védnökségével létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) egyetlen tisztségviselőjére adott voksok aránya sem haladná meg a 35 százalékot az elnökválasztáson a jelenlegi erőviszonyok szerint.Victor Pontának minimális esélye van arra, hogy már az első fordulóban elnökké válasszák, ugyanis ahhoz nem az urnákhoz járuló, hanem a választási névjegyzékben szereplő összes választó több mint felének voksára van szükség. Az egymással rivalizáló jobboldali pártok egyelőre nem hajlandók közös jelöltet inditani az elnökválasztáson.

Hadiipari cégek állami adósságát engedte el a román kormány

Az ukrán válságra hivatkozva, a kormány tizenöt román hadiipari cégnek törölte a román állammal szembeni adósságát. A kormány indoklása szerint a gyáraknak amúgy sem lett volna miből kifizetniük az adósságot, és a jelenlegi geopolitikai helyzet szükségessé teszi Románia védelmi kapacitásainak növelését. Az erről szóló sürgősségi kormányrendelet szerint a kormány el akarja kerülni a stratégiai fontosságú hadiipari cégek csődbe jutását, hiszen akkor Románia nem tudná megvédeni az ország alapvető érdekeit és biztonságát, a NATO-tagsági kötelezettségeinek sem tudna eleget tenni.

Martonyi János: Átfogó politikai megoldásra van szükség Ukrajna ügyében

Átfogó politikai megoldásra van szükség Ukrajna ügyében, mivel a válságot nem lehet fegyverekkel eldönteni - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter szerdán Pozsonyban a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórum keretében az ukrán helyzetről tartott megbeszélések után. A Szlovák Atlanti Bizottság (SAC) által 2005 óta minden évben Pozsonyban megrendezett Globsec, Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fóruma. Az idei rendezvény - amelyre kilencedik alkalommal került sor - központi témája az ukrajnai helyzet.A magyar külügyminiszter a beszélgetés során elmondta: látni kellene, hogy az adott helyzetben melyek Oroszország tényleges céljai. Ami pedig Ukrajnát illeti, átfogó politikai megoldásra van szükség, ezt a kérdést a fegyverek nem dönthetik el, hangsúlyozta.

Rozalia Gănciulescu

Share