2014. április 24

Többtucatnyi, fölösleges illetéket azonosított a kormány

A kormány 70 olyan illetéket azonosított, amelyeket azonnal törölni lehet, anélkül, hogy érintené a költségvetést, nyílatkozta Victor Ponta miniszterelnök, meggyőződésének adva hangot, hogy további 30-40 fölösleges illeték hatálytalanítására van lehetőség. „Ezáltal segítünk az embereken, hogy ne kelljen 70 bürokratikus útat és 70 eljárást végigjárniuk”, mondotta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy felkérte Ioana Petrescu pénzügyminisztert, hogy a jövő héten terjessze a kormány elé a szükséges jogszabályokat, a minisztériumoktól rendelkezésére bocsátott adatok alapján. Következésképpen, Ioana Petrescu pénzügyminiszter megkezdi a megbeszéléseket azon intézmények vezetőivel, ahol eltörölhető illetékeket találtak, nevezetesen: a környezetvédelmi, a gazdasági, a munkaügyi, a távközlési, az igazságügyi, a mezőgazdasági, a régiófejlesztési, a művelődési, valamint a közigazgatási és belügyi tárca szakértőivel.

Mozgósították a hatóságokat az áradások nyomán keletkezendő veszélyek megelőzésére

Victor Ponta miniszterelnök a román közszolgálati rádió meghívottjaként elmondta, hogy mozgósították a hatóságokat az áradások nyomán keletkezendő veszélyek megelőzésére, de elsősorban az emberi életek megmentésére az árvízsújtotta településeken.”Most a legfontosabb az, hogy hogyan működik a Raed Arafat vezette Katasztrófavédelmi Igazgatóság az ártól érintett térségekben”, magyarázta a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy a teleormani áradások nyomán a kormány mintegy 50 millió lejt utalt ki a térség infrastruktúrájának megépitésére. Ugyanakkor a kormány megpróbál európai alapokat lehívni az árvíz megelőzésre, árvízmentestésre és árvízvédekezésre, tájékoztatott Victor Ponta, aki egyben gratulált a román kösszolgálati rádiónak, amely véleménye szerint versenyképes, hatékony, megbízható és jól irányított. Másrészt megjegyezte, hogy Romániának elegendő pénztartaléka van - függetlenül attól, hogy mi történik Európában vagy Ukrajnában - és szavatolni tudja a nyugdíjak és a bérek kifizetését, illetve biztosítani a közintézmények működését. “Mégha Ukrajna helyzete rosszabbra is fordul, külső segély nélkül, kitudjuk fizetni a béreket és a nyugdíjakat”, hangsúlyozta Victor Ponta.

Mihnea Costoiu: “Nem jó, ha a politika beavatkozik az egyetemi szférába”

Mihnea Costoiu felsőoktatási és kutatási tárca nélküli miniszter szerint nem jó, ha a politika beavatkozik az egyetemi szférába. Mihnea Costoiu csütörtökön, Marosvásárhelyen részt vett az Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a “Petru Maior” Egyetem (PME) közötti együttműködést szentesítő protokoll aláírási ünnepségén. A miniszter ez alkalommal elmondta, hogy tévedés, ha a politikai beavatkozik az egyetemi szférába, s reményének adott hangot, hogy a most aláirt egyetemi konzorcium létrehozásával a jövőben már nem kerül sor arra, hogy az akadémiai körnek el kelljen utasítania a politika által létrehozott struktúrákat, mint ahogy ez Marosvásárhelyen történt. “Az egyetemi autonómia rendkivül fontos és remélem, hogy e két egyetem szenátusainak jóváhagyása mellett hozott döntés – a MOGYE és a PME alkotta konzorcium letrehozása – az egyetemek és az autonómia garanciája lesz. Nagyon fontos az egyetemi autonómia, de erről csakis az egyetemek szenátusaira, az igazgató tanácsokra és egyetemi funkciókat betöltő személyekre háruló felelősségekkel együtt lehet beszélni”, fűzte hozzá, megjegyezve, hogy pénteken találkozik a MOGYE román és magyar egyetemi tanáraival, illetve diákjaival.

Közvéleménykutatás a hazai munkakörülményekről

A csütörtökön nyilvánosságra hozott Eurobarométer felmérés szerint a román állampolgárok csaknem két harmada úgy véli, hogy jelenleg rosszak a hazai munkakörülmények, miközben 55%-a azt állitja, hogy a munkakörülmények az utóbbi öt évben romlottak le. Az európai dolgozók több, mint fele – 53% - nem panaszkodik a saját országukban megteremtett munkakörülményekre, mig 57%-a úgy látja, hogy az utóbbi öt évben romlottak le a munakörülmények. A románok 64% úgy véli, hogy Romániában rosszak a munkakörülmények, mig 32%-a elégedetten nyilatkozott. Másrészt, a románok 75%-a elégedett, mig 24%-a elégedetlen a ledolgozott munkaidővel, miközben 72%-a elégedett a szakmai és a magán élet közötti egyensúllyal is. A megkérdezettek 55%-a elmondta, hogy az utóbbi 12 hónapban munkahelyükön kikérték a véleményüket a munka megszervezése kapcsán és a munkakörülményekről. Az interjúalanyok 58% szerint a stressz a legnagyobb kockázati tényező az egészség és a munkahelyi biztonság szempontjából. Európai szinten nagy különbségek vannak az uniós tagállamok között. Dániában, például, az alkalmazottak 94%-a nyilatklozott úgy, hogy elégedett a munkakörülményekkel, mig Görögországban ez az arány mindőssze 38%-a tehető. Az Európai Unió április 28-án konferenciát szervez a munkakörülmények témájával.

Andrei Demeny

Share