2014. március 28

Mircea Geoană szenátor Moldova Köztársaság és Ukrajna képviselőivel találkozott

Mircea Geoană, a kormányfő gazdasági projektekért felelős magas rangú tisztségviselője szerint Románia szempontjából lényeges Ukrajna és Moldova Köztársaság közeledése az Európai Unióhoz.Mirce Geoană pénteken Botoşani-ban a két ország képviselőivel a gazdasági és a határokon átiveló kooperációról folytatott megbeszéléseket.Ukrajna és Moldova Köztársaság regionális konzulai nagyra értékelték a Románia által nyújtott támogatást, "főleg most, az ukrán helyzet miatt kialakult feszült helyzetben".Vasyl Boichko, Ukrajna suceavai konzula kihangsúlyozta: "Ukrajna visszatért az európai útra. Nagyon fontos, hogy sikerült aláirnunk a Társulási Egyezményt az EU-val".

Az EU vállalta a kockázatot Moldova Köztérsaság európai betagolódásának meggyorsitására

Az Európai Unió vállalta a kockázatot Moldova Köztérsaság európai betagolódásának meggyorsitására, noha tudatában vannak, hogy a kisinyóvi hatóságok nem engednek a külső nyomásoknak, nyilatkozta Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Iurie Leancă moldáv kormányfővel tartott pénteki kisinyóvi sajtóértekezleten. Mint Iurie Leancă közölte, fejlesztési programokra Lengyelország 12 millió euró kölcsönt nyújt Moldova Köztársaságnak. "Az Európai Unió lehetőséget termet valamennyi tagállamnak és Lengyelország, amely már túllépte azokat a szakaszokat, amelyekben jelenleg Moldova Köztársaság van, számottevő kedvezménybe részesült", hangsúlyozta Donald Tusk, hozzáfűzve: "A 90-es években a volt szovjet térség államaiban és Lengyeloszágban hasonló volt az életszinvonal, mára azonban Lengyelország számottevő fejlődést ért el. Lengyelország az egyik legnagyobb mezőgazdasági- és élelmiszertermékeket exportáló ország és e sikert nagymértékben az európai pénzeknek köszöngeti". A megbeszéléseken, Iurie Leancă kifejezésre jutatta Kisinyóv aggodalmát a térségben nemrég kialakult helyzet miatt és reményének adott hangot, hogy e helyzet nem vezet a transzdnyeszteri konfliktus eszkalációjához.

A gazdasági szankciók nem szolgálják sem Európa, sem Magyarország érdekeit, mondotta Orbán Viktor miniszterelnök

Több ország, főleg a kelet-európai államok reményüknek adtak hangot, hogy az Európai Unió nem rendel el gazdasági szankciókat Oroszország ellen. A szankciók komolyan kihathatnak egyes országok - Bulgária, Csehia vagy Lengyelország - gazdaságára, amelyek nagy mértékben függenek az orosz földgáztől. Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy mellőzni kell a Krim-félsziget Oroszországhoz való annektálása miatt számbavett gazdasági szankciókat. Az Európai Unió több intézkedést elfogadott Moszkova megbűntetésére, de a gazdasági jellegűeket a szankciók haramdik szakaszában tervezik gyakorlatba ültetni. A gazdasági szankciók nem szolgálják sem Európa, sem Magyarország érdékeit, hangsúlyozta Orbán Viktor. A Világgazdaság cimű napilapnak adott nyilatkozatában a magyar miniszterelnök igy fogalmazott: "Nem érdeke sem Európának, sem Magyarországnak az európai szankciók harmadik szakaszának alkalmazása annak nyomán, hogy Oroszország beavatkozott Ukraknába. A szankciók második szakasza a politikai kapcsolatok befagyasztását és egyes személyek közlekedési korlátozásának elrendelését jelenti, de jó lenne, ha elkerülnéka gazdasági szankciók alkalmazását. Magyarország 80%-ban függ az orosz földgáztól és nemrég egyezményt kötött Oroszországgal a paksi atomerőmű két új reaktorának a megépitésére és ugyanakkor az emlitett befektetés megvalósitásáért mintegy 10 miliárd euró hitelbe részesül. Az EU és Oroszország közötti kapcsolatok alakulása a krimi helyzet miatt egyelőre nem volt semmilyen hatással a paksi atomerőmű bővitésére hivatott orosz-magyar egyezményre", mondotta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök elmondta azt is, hogy mostanig Magyarországnak nem volt más lehetősége, mint Oroszországtól vásárolnia a földgázat, de "a szlovák-magyar gázvezeték összekapcsolása révén Magyarország csatlakozást nyer a nyugati gázvezeték-rendszerekhez".

A vámhatóságok öt román állampolgártól 220 ezer dollárt és 55 ezer eurót koboztak el

A Giurgiu-Ruse dunai hid határellenörző pontján a vámhatóságok, a hatérrendőrséggel közreműködve, öt román állampolgártól 220 ezer dollárt és 55 ezer eurót koboztak el. A románok Bukarestből Isztambulba utaztak egy társasgépkocsival.A vámtisztek által végzett ellenörzés nyomán kiderült, hogy a valuta-csempészet szervezője, egy 39 éves román állampolgár, a pénz egyrészét szétosztotta a társasgépkocsi más utasainak, akiknek a határétkelőnél saját pénzükként kellett volna bevallaniuk az illető összegeket.Az illegális akció szervezőjét Ruse-ben örizetbe vették.

Rozalia Gănciulescu

Share